Szekták és hamis próféták

Többen megkérdezték, miért hisszük, hogy az MFNK egy szekta. Íme a magyarázat:

Az egyik oldalon elbizonytalanodott, csetlő-botló emberek, a másikon pedig azok a guruk, akik nagyon is tudják, hogy mit akarnak. Ön miként jellemezné személyiségüket?

- Nem mindenki képes szektát alapítani. Olyan személyiség kell hozzá, amelyben fellelhető a hatalmi törekvés, a megalománia,

illetve a patológiás megszállottság.

Ez utóbbi általában úgy szokott megszületni, hogy a leendő gurunak a skizofréniára jellemző hallucinációja van. Majd később ezt az élményét mint külső benyomást

próbálja szintetizálni. Valahol a pszichopátia és az elmebetegség között "tántorog".

A szekták képződése mögött nagyon különböző indítékok állhatnak, éppen ezért nem is lehet egyenlőségjelet tenni közéjük. Különböző értékeket és gyakorlatot képviselnek. A szekta jelentése koronként és kultúránként változott - egykor egyszerűen iskolát jelentett -, napjainkra azonban pejoratív felhangot kapott: a fanatizmust, a kizárólagosságra törekvést, az antiszocialitást juttatja az emberek eszébe.

A szekták kialakulásának hátterében gyakran az húzódik meg, hogy a hívek egy része csalódik az intézményes vallásokban, mivel azok gyakorlata kompromittálódik számukra. Azaz a társadalmi gyakorlatba beágyazódottan már nem tudják betölteni azokat a szellemi funkciókat, amelyeket az emberek elvárnának tőlük, elveszítik kapcsolatukat a szellemiséggel. A szekták ilyenkor - a szellemi igények és az anyagi-társadalmi lét közötti egyensúly felborulása esetén - jelennek meg, s kezdenek virágzásba.

- Ön szerint a szekták egy része miért válik szélsőségessé?

- Ennek egyik oka talán az lehet, hogy a modern ember teljesen legyalulta maga körül környezetét, a történelmit és a szellemit éppúgy, mint a természetit. Életszemlélete szinte primitíven egyoldalúvá, anyagközpontúvá vált. Mintha az egész társadalom a fogyasztás kábítószerének hatása alatt állna. E szélsőséges életgyakorlat ellenhatásaképpen vallási irányban is szélsőséges kitörési kísérletek jelentkezhetnek.

- Az emberek, miért fogékonyabbaak a szekták hívó szavára?

- Sok generáció teljesen elbizonytalanodott, súlyos értékválságban van. Nincs számukra olyan rendezőelvek, amelyek mentén sikeresen feldolgozhatná a rázúduló információhalmazt. Az elbizonytalanodás és az énerő hiánya, a szellemi-vallási szükséglettel párosulva könnyen olyan közösségekbe vezérli az embereket, ahol biztonságban érzik magukat, s szellemi javak iránti igényüket is kielégíthetik.

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben hét éve működik Valláslélektani Osztály. Vezetője dr. Süle Ferenc.

- Pszichiátriai osztályunk 40 ágyas, de nemcsak benn fekvő, hanem bejáró betegeket is ellátunk - mondja Süle doktor. - Évente mintegy 30-50 valláslélektani problémával küzdő beteget látunk el. Ambuláns forgalmunk ennek körülbelül a háromszorosa.

- Az utóbbi évtizedben miért fokozódott a szektaképződés?

- A szekták számának robbanásszerű növekedéséhez hozzátartozik az is, hogy a lelkileg labilis vagy válságos állapotban lévő emberek - főként fiatalok, nők és alulképzettek - fokozottabban vonzódnak az újabb vallási mozgalmakhoz, már csak különleges lelkialkatuk miatt is. Ugyanakkor azt is tapasztalom, hogy a pszichiáterek, pszichoterapeuták, klinikai pszichológusok nincsenek kellően felkészülve az ilyen esetekre, mivel hazánkban valláslélektani ismeretek oktatása nem szerepel a lélekgyógyász szakemberek képzésében.

A destruktívak mellett vannak építő jellegű, hasznos csoportok is?

- Destruktívnak lélektanilag akkor minősíthető egy vallási közösség, ha tagjainak szabad személyiségfejlődését gátolja, megnyomorítja. De nem szabad elfelejteni, hogy vannak olyan személyiségek, akik csak beszűkült szektás közösségben tudnak lelki egyensúlyban maradni!

- Egy szekta okozta lelki sérülésekből ki lehet gyógyulni?

- A megfelelő szakemberek segítségével is inkább hosszabb, mint rövidebb idő alatt. A gyógyulás döntő tényezője általában a vallási mozgalmak terén való kellő tájékozottság, a belső kultúra, a szellemi élet fejlesztése, az adott közösségi rendszerekbe (család, iskola, munkahely) való kreatív újra betagolódás és cselekvő részvétel!

- Szerencsére azért vannak olyanok, akik egy idő után az egészet megelégelik.

- Elegük lesz a nyájösztönből, a "minden közös"-ből, a testüket-lelküket kínzó mindennapokból, a céltalan életből. Csakhogy egy szektával szinte lehetetlen szakítani, szökni kell! Tapasztalatom szerint a "kiugrottak" többségének elmegyógyintézeti kezelésre van szüksége.

Enyhébb esetben megteszik a gyógyszerek, súlyosabb pszichózis esetén azonban még elektrosokkra is szükség lehet... Mindez persze elkerülhető, ha a családok valóban családként, nem pedig gazdasági munkaközösségekként funkcionálnak, az iskolák pedig jó példával elöl járva nevelik a jövő nemzedékét.

Czellér T. Erika

Megjegyzés: Elekrosokkot Imrének!!!