Válaszom Szijjártó Tibornak

Nos, én sem bírtam ki, hogy ne reagáljak pár szóban Tibor levelére, melyet Posta Imre tett közzé, ezzel a címmel: Mindenkinek KÖTELEZŐ OLVASMÁNY, nem jobbikos magánügy! (katt a linkre az olvasáshoz)

A válaszom pedig:

Kedves Tibor!

Mivel telekürtölte a világot lelki fájdalmaival, engedje meg, hogy így látszólag ismeretlenül, de válaszoljak levelére! A Jobbikkal kapcsolatos “leleplezéseire” nem kívánok érdemben reagálni, mert javarészt feltételezéseken, hallomásokon alapulnak, konkrétumok nélkül. Azonban ha még igazak is és egy a párthoz egykor közel álló ember ennyi “rossz” dolgot tud csak a világ elé tárni, akkor is nyugodtan dőlök hátra azzal a tudattal, hogy nincs baj és a pártot ért támadások továbbra is csak alaptalan rágalmak.

Annál több hozzáfűznivalóm van azonban a feleségével történt ügyeivel kapcsolatos teregetésére. Mielőtt még bárki azzal illetne, hogy mások magánéletébe ártom magam szólok, hogy Ön tárta a nyilvánosság elé, mert Ön szerint ez nem magánügy. Elismerte sorozatos féltékenykedéseit és azt is leírta, hogy ezzel Szilvia szerint az idegeire ment. Tibor! Ön szerint a féltékenység a szeretetről szól? Ha valaki a féltékenységet inkább a birtoklással hozná összefüggésbe a szeretet helyett, mit válaszolna? A házasság mindkét fél szabad elhatározásából született intézmény, mely egyben szabadságot is hivatott biztosítani a feleknek. Megkapta ezt öntől a párja? Felismerte, hogy a sorozatos féltékenységi rohamaival hogyan rombolta a kapcsolatukat és Szilvia érzelmeit? Ahogy Ön is leírta, kezdetben Szilvia mutatta meg Önnek a levelezést, csevegést. Az Ön reakciói után mit érezhetett? Érzi hogyan tolta távolabb és távolabb magától, pusztán azért mert birtokolni akarta? A kutyámnak én vagyok a gazdája, én birtoklom. De vajon ugyanez a helyzet a házastársammal is? Most akkor kutyát akart tartani vagy házaséletet élni? A féltékenység a bizalom hiányán túl az illető önértékelési problémáit is jól mutatja. Miben jobb vagy több Önnél Szegedi Csanád vagy akár Tián Pál? Jobbképűek? Esetleg több pénzük van? Ezek vajon számítanának Szilviának? Biztosan nem és még csak nem is jobb kiállásúak Önnél. Azonban van egy nagy előnyük Önnel szemben, ami szinte bármelyik másik férfi is magáénak tudhat, aki csak az útjába kerül! Nem ellenőrzik őt, nem vonják kérdőre, nem bizalmatlankodnak és nem kergetik az őrületbe. Nevezze a vonzás törvényének vagy aminek akarja, de ne okoljon másokat a saját hibáiért!

Normál esetben, egy férfi nem aggódik ha a feleségét körül lengik a férfiak és csábítani próbálják. Ez még büszkeség is lehet. Miért van az, hogy egy igazi férfi nem féltéssel, féltékenységgel reagál? Nem csak a bizalom miatt, hanem mert képesnek érzi magát rá minden szempontból, hogy megtartsa a feleségét! Tudja, hogy ő a legjobb annak az asszonynak! Tesz is érte minden álló nap. Semmi különleges dologra vagy drága ajándékokra ne gondoljon. Az is egy mód, de nem túl őszinte és nem is időtálló. Tibor! Nem pusztán a másik lényét szereti, aki valóban szeret. Hanem azt, aki mellette lehet, akivé válhat. Azaz ahogyan a másik látja és kezeli őt. Vajon Szilvia arra vágyott, hogy rabként éljen egy börtönőrrel? Ezt szerethette Önben, vagy azt aki előtte volt? A nőnek elsősorban nőnek kell éreznie magát, éreznie kell a férfit maga mellett. Annak minden előnyével és hátrányával. Éreznie kell, hogy ő „A nő” az életében és bizony sorozatosan el kell őt újra csábítania a házasság alatt is, meg kell tartania a varázst. Megtette ezt, Tibor? Így vagy akár másképpen? Ön igazi férfiként, férjként, apaként állt helyt? Amennyiben igen, le a kalappal Ön előtt, Ön tényleg mindent megtett. Ám mint leírta, féltékenykedése következményeit és hátterét, azt gondolom ellentétes lenne a válasza. Biztos abban, hogy Szilvia változott meg hirtelen? Tudja amikor ilyen helyzetbe kényszerít egy nőt, szabályosan belehajszolja a saját őrületébe, gyakorlatilag bárki aki harmadikként megjelenik, nyerő Önnel szemben. Ez viszont is így működne. Annak a férfinak, aki a fentebb leírt módon bánik a párjával, nem kell aggódnia, még ha száz Szegedi Csanád, vagy ezer Tián Pál is környékezné a feleségét, maximum együtt nevetnének rajtuk és lennének büszkék kapcsolatukra.

Tudja Tibor, úgy tartja a mondás, hogy egy férfi akkor teheti a legtöbbet a gyerekeiért, ha szereti az anyjukat! Sorozatos hibái, féltékenykedése nemcsak saját életét tette tönkre, hanem gyermekei sorsa is jelentősen megváltozott és életükben kitörölhetetlen nyomott hagyott. Pusztán mert nem tudta féken tartani saját magát, a birtoklási vágyát, az egóját! Ezzel a tudattal Önnek kell együtt élnie. Hogy helyre tudja-e hozni, csak Önön múlik! Van előny amely Ön mellett szól, ez pedig három gyermekük. Azonban nő legyen a talpán, aki hinni fog még Önnek ezek után, ami a teljes pálfordulását illeti!

A tetteiből az látszik, hogy egzisztenciája erősen függött Szilviától. Ez még Önmagában nem is lenne olyan nagy baj, viszont amit kicsinyes bosszúvágyból elkövetett, az nem méltó egy emberhez! Azaz nagyon is emberi, de nem vall férfira! Most nem arra gondolok, hogy a nemzeti oldal száműzött udvari bolondjával paktált le a levél megjelentetése céljából. Nyilván ő volt az egyetlen, aki ilyen erkölcstelen játékban partnere lesz. Ennek is megvan a maga oka, de korántse higgye Tibor, hogy ez amolyan felebaráti szeretetből történt. Mégis mit kívánt ezzel elérni? Az Ön élete derékba tört, akkor ránt magával másokat is? Mert ezzel a levéllel ez aligha sikerülhet. Ennél egy takarító többet tud mondani, aki a Jobbik irodáit takarította. Az is ugyanolyan pletyka szintű bulvár lenne mint az ön által elénk vetített „gonosz Jobbik”. Ez jár gyermekei anyjának? Ezzel próbálja meg befeketíteni? Legalább azt a tiszteletet megadhatná neki, hogy jobban összeszedi magát és valós, megalapozott vádakkal hozakodik elő a pártot illetően. Férfi az, aki a problémái, lelki fájdalma enyhítése érdekében a médiában akar sírni? Minek nevezné az ilyen embert, mert a férfi jelző korántsem illik rá? A média elutasítása után pedig kiköt egy olyan ember honlapján akinek a neve hallatán röhögő görcs kerülget szinte mindenkit aki valaha kapcsolatban állt vele. Tényleg csak ennyire futotta? Könnyebb lett a lelke miután ezt tette? Ugye, hogy nem!?

Ne is próbálja meg magát mártírnak beállítani és rettegni holmi jogászoktól és jogvédőktől. Szinte biztos vagyok benne, hogy senki nem akarja Önt tönkretenni. Megtette ezt már saját maga! Ne is keressen kibúvókat! Önnek saját maga a legnagyobb ellensége és minden hibájának, negatív következményének az oka! Ha lesz is dolga ügyvéddel, hamar rá fognak jönni, hogy a legokosabb, ha hagyják önt vegetálni, haldokolni a saját maga által kreált új életében! Aljas módon próbált valami érthetetlen előnyt kovácsolni magának ezzel a levéllel, de ez nem sikerülhet. De ezt ön is biztosan tudja! Ahol megjelent és ahogyan Ön megírta, ez így nulla. Igaza van, Tibor! Önnek már valóban nincs mit vesztenie! Elvesztette a családját, a becsületét, a férfiságát!

Azt nagyon sajnálom, hogy Szilvia verzióját nem ismerhetjük meg. Biztosan tudna érdekes részletekkel szolgálni az Ön vádjait illetően. Azonban abban is biztos vagyok, hogy Ő nem tenne ilyet, mert nem tartozik másra! Ezt nem nehéz felismerni! Nem várok válaszokat Öntől! Saját magának kell az általam feltett kérdéseket megválaszolnia és elgondolkodnia, amennyiben képes rá és akarja is. Úgy ahogyan az eddigi élete, úgy annak hátralévő része is csak Önön múlik, kizárólag az Ön kezében van. Senki más nem lehet ezért felelős! Ezzel a gondolattal mindenképpen érdemes megbarátkoznia. Ehhez a hátralévő időhöz kívánok Önnek ezúton minden jót és erőt, kitartást a változáshoz, fejlődéshez a gondolkodásában és jellemében!

Trueman