Kultúra rovatunk ma egy igazi különlegességgel jelentkezik. Tas vezér alias Tasnádi Tamás, kiskorú, miskolci lakos küldött nekünk egy vallomást, verses formában. Igazi csemege a műfaj és a fajtája kedvelőinek. Fogyasszátok élvezettel! :)
Tasnádi Tamás: Létem
36 vagyok de negyvennek látszom,
Anyámmal lakom és a pöcsömmel játszom.
Van melóm de nincsen pénzem,
Gyümi teát iszom és Istent félem.
Anyámmal lakom és a pöcsömmel játszom.
Van melóm de nincsen pénzem,
Gyümi teát iszom és Istent félem.
Az ősöket kutatom, bennük hiszek,
az MNA-ban régóta már vizet viszek.
A Trabantom már 22 és 80-al hasítok,
nagy a pofám, de mikor helyzet van lapítok.
Postaszopó vagyok, minek szépítsem,
ez az egyetlen útja, hogy karrierem építsem.
Nem vittem semmire, mihaszna vagyok,
de mindig küzdök, hogy olyannak látszódjak mint a nagyok.
Csajom rég volt, de recskázni szeretek,
meg anyám is beveszi ha leviszem a szemetet.
Mindig takarítok, mindenki szarát vakarom,
beteg lelkem minden mocskát leplezni akarom.
Posta Imrét imádom, igazi jó pajtásom,
együtt szívjuk mindig a vadkender hajtásom.
Háború, öldöklés, vér és áldozatok,
ez éltet, de félek ezért még kárhoztatok.
Ha összefutunk sírva fogok rohanni,
ezért szinte biztos, hogy nem fogsz belém botlani.
Tasnádi Tamás a nevem, miskolci vagyok
butább vagyok mint az átlag avasi tagok.
Buta vagyok de okosnak akarok látszani,
a postaszopókkal papás-mamást játszani.
Se jelenem, se múltam, és jövőm sincsen,
Bármit is tegyek létemnek értelme nincsen…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése