2011. szeptember 27., kedd

Vers Mindenkinek- Újabb postaszopó költő: Flipi

 Flipi tegnap kért tippet a postafoson, hogy kinek küldje el a versét, ki publikálná? Nos, mindig öröm ha segíthetünk, még el sem kell küldenie, mi mentünk el érte. Egy postaszopó művészete számunkra kincs.

A vers előtt érdemes kicsit bemutatnom. Flipiről annyit érdemes tudni, hogy Egri lakos, André Erzsinek hívják és tipikus postaszopó tulajdonságai: Egyedülálló, 50 és a halál közt.

Íme egy egészen friss kép róla:





 Aki a lenti vers után ingert érez rá, hogy gratuláljon neki, az írhat az e-mail-jére: andreerzsi.izike@gmail.com

Aki másra érez ingert a verstől, attól elnézést kérünk. Hozott anyagból dolgozunk!

Izike néven fut a legtöbb helyen és még képeslapküldő szolgáltatást is üzemeltet. Klikk ide egy igazi postaszopó képeslapért. Én már küldtem egy Posta Marcikásat Mr. Moto-nak! Ne maradj le! Légy te is vagány Izi képeslappal!

 Flipi, Erzsi, zizi, izi, izé... mellesleg még szép képeket is szerkeszt. Ámulhatsz rajtuk ITT.

A vershez no comment tőlem, meghagyom ezt élvezetet az értőknek. Gerry-t lehet kommentelni, őt nem. Ha nem mondják én fel sem ismerem, hogy ez vers.

Íme:

Büntetlen bűnösök!

Világháborúk! ti átkozottak!
Anyámból, apámból kárhozottat
csináltatok! egyik lelencgyerek,
a másik meg félárva cseléd lett.
Kis utcagyerekből árvaházi,
amabból cselédlány, uradalmi,
beteglelkű mindenes kis pára,
kettő apátlan, anyátlan árva.
- Hogyan szeresselek hát? Oh! Hazám!

Ratkó! Te nem bűnhődtél bűnödért!
hogy forognál sírodban könnyükért
ama jogvesztett embertömegnek,
akik nem szerelemből születtek
háborúban elállatiasodott
vagy lelkükben megtört harcosok, s ólom
súlyt hurcoló asszonyok egymásba
meneküléséből egyre-másra
fogantak, abortusztilalmad miatt!
Ó Ratkó! te büntetlen bűnös! Riadt
nők és háborúviselt, deformált
lelkű férfiak emberi jogát
vetted a gyermekáldás örömétől,
és kényszerítetted szülésre a nőt!
Megpecsételve ezzel Sorsukat,
ellopva mások, s az én sorsomat!
- Miért szeresselek hát? Oh! Hazám!

Ráerőszakoltál akkor anyámra!
Megkínzott, deformált lelkű apámra!
Ismétlésre szánta magát az Élet,
„ál-árvaként” húztam le három évet,
megszületésem napjától, miattad,
mert a rendelkezésedet kiadtad!
Átkozott a nap, mikor megfogantam!
Inkább lettél volna apám, magtalan!
- Mit szeressek hát benned? Oh! Hazám!

Ó! ti rendszer(nem)váltó nagyurak!
(Külföldön halmozzák vagyonukat!)
Kiszívjátok a Magyar Nemzet vérét!
Becsület, Szeretet már rég nem érték
Hazámban, hol születtem, szerettem,
Gyerekeket szültem és neveltem!
Szegénység és csak elveszett álmok,
mert vezetőink többsége álnok!
Megroskadt hátú büszke férfiak!
Külföldre vándorolt magyar Ifjak!
Magyar anyák, akik már nem sírnak,
könnyük elapadt, többet nem bírnak!
Eladtátok a Hazát! Szenved a nép!
Se pénz, se lakás, se egészség, se cél!
A nép Hite, bennetek, rég inog!
Ki az? ki védi majd e magyar Hont?
- Hogyan szeresselek? Magyarország?


Eger, 2011. szeptember 26.
AndréErzsi
izike, zizike

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése