Gazsitól kaptuk a következő kis szösszenetet, miután kiröhögtük magunkat azon amit a cseten levágott. Nos, Gerry-t már lekörözte versírás területén az biztos.
Ééén vagyok a Kerecsen,
Ki a szart csak keverem,
nincsen nálam kegyelem,
mit nekem egy egyetem,
Van két-három gyerekem,
áll a pöcsöm mereven,
mikor játszom szerepem,
Imre kegyeit keresem,
a nyelvéért repesem,
van róla kép keretem,
ő adja a kenyerem,
ez igazi szerelem.
Kezeim az eresen,
A magja a tenyeremen,
utazunk át a vágytengeren,
szétfeszít a szivárványszerelem.
Veri módszeresen,
ezt én úgy szeretem,
mindennap felkeresem,
így nem tudják csak kevesen,
visszaadom kétszeresen,
enyém a világegyetem,
ha Imre és én verhetem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése