Liberális körökben menő elítélni minden olyan megnyilvánulást ami nemzeti oldalt mer emlegetni. Tény és való, hogy nem szép dolog megosztottságról beszélni, de kérem szépen, abban élünk nagyon régóta. Egészen pontosan soha nem volt egységes semmi létező. Sem a természet, sem az emberek, sem a világ, még egy ország, de még csak egy városka sem. Éppen ezért semmi kivetnivaló sincs ebben, mondhatnánk természetes velejárója az emberi természetnek. A liberálisok egyébként az egységességet úgy képzelik el, hogy bárhol is járj a világon, minden buzi ugyanúgy nézzen ki, ugyanúgy viselkedjen, ugyanazokat a ruhákat hordja, ugyanazokat az ételeket és márkákat kedvelje. Legyen trendi. Nos másokhoz hasonlóan én sem tartom jó ötletnek, hogy a holland buzi és a román buzi ugyanolyan legyen. Amikor az acélbetét a fogai közé repül, mert tangában vonaglik a téren, úgyis ugyanúgy fog visítani, semmi szükség rá, hogy másban is egységesek legyenek. Amelyik meg nem törekszik morális bomlasztásra exhibicionista retardáltságával az maradjon csak meg olyannak amilyen. Ha minden áron globalizálódni szeretne, tegye. A buzi az buzi marad, bármilyen ruhába is bújjon, amíg nem jelent veszélyt erkölcsi rombolása, addig nincs mit tenni vele. Szaporodni legalább nem fog... legalábbis nem a megszokott formában.
A nemzeti oldal igenis létezik és van is létjogosultsága. Nem mesterséges kreálmány, a szükség, a körülmények hívták életre. Nem egységes, mint ahogyan semmi más sem az, de nincs is rá szükség. Kár elveszni az ezen való aggódás feneketlen mélységeiben. Szeretik minden oldalról kategorizálni a magukat nemzeti gondolkodásúnak vallókat. A hízelgő az amikor antiszemitázzák őket, a kevésbé hízelgő az, amikor lecsúszott, veszélyes, degenerált állatokhoz próbálják őket hasonlítani. Sokan, sokfélék és egyre többen vannak. De kérdem én, nem inkább azok hordoznak igazi veszélyt, akik még mindig az MSZP, SZDSZ/LMP támogatóit alkotják? Nem azok a retardáltak akik egy gyilkos rezsim utódot, egy országot totálisan szétromboló társulatot támogatnak? Normális ember képes ilyenre? Mert nem lehet elvonatkoztatni a régi eszméjüktől, tetteik, gazdaságpolitikájuk, eredményeik mind ugyanazt mutatják, azt képviselik amit elődeik rájuk hagytak. Nem az a potenciálisan veszélyes ember, aki megélte a kommunista/szocialista bagázs gyötrelmeit, ám pusztán azért, mert egykor a gyárból összelopta magának és gyermekeinek a házra valót, még mindig ugyanazt a fosztogató, a lakosság túlnyomó részét (beleértve önmagukat is) szegénységbe kényszerítő hordát részesítik előnyben? Szerintem ez a típus a veszélyes, ez az ami ellen fel kell lépni. Az őket kiszolgáló holdudvart leszámítva erősen megfogyatkoztak, az idő is nekünk dolgozik korukat illetően, de láthatjuk hogy egy-két év is helyrehozhatatlannak tűnő károkat képes okozni, ha tovább engedjük őket tarolni.
Nem feltétlenül kellene ellenséges hangulat a nemzeti oldal és a magukat azon kívülre helyező emberek között. Mondják az okosok, hogy azért mert vélemény különbség van, még nem kellene gyűlölet, harag és viszálykodás. Aki ezt mondja, nem érti a nemzeti oldal lényegét. Ezek az emberek valami olyan ellen teszik le a voksukat, ami magyarellenes, de sehol máshol a világban nem állná meg a helyét, ugyanis egy kiszipolyozó métely, egy rákfene, totálisan ellene van minden békés fejlődésnek, egymás mellett élésnek. Egy szent dolog létezik nekik: A profit. A másik oldal pedig azért fúj a nemzetiekre, mert félti amit már ellopott és amit még potenciálisan ellophat a jövőben. Az egész egzisztenciája múlhat rajta, ha végre nyomozás indul ellene, ha végre egyenlő súllyal mérné a törvény keze, ha kérdőre vonnák miből él és miből halmozta fel amije van, ha felülvizsgálnák az elnyert szerződéseit és hasonlók. A másik része pedig vágyik vissza a szocializmus édes mindennapos semmittevéseibe, ahol ha beszart a Trabant, a TSZ-es kolléga megjavította, ahol ha beázott a tető, akkor a gyárban ácsoltak neki egy újat és a csarnok mögül még új cserepet is sikerült lopni. Ez azonban soha nem lesz megint, tehát amolyan lojalitásként tudható ez a támogatás be, az új elvtársak felé, vagy csak szimplán elmebaj. Esetleg terrorizmus, ugyanis szánt szándékkal egy olyan rendszert támogatni aminek csak negatív eredményei születtek az elmúlt 21 évben, az bizony túlmutat az ártatlan butaságon.
Puszta érvelős vita ezért nem lehet a nemzeti oldal és a többiek között. Az alapvető egzisztencia kerül itt kifogásolásra, veszélybe és egyikük a rendszer fenntartásában és bedőlésében érdekelt, addig a másik a radikális megváltoztatásában, megdöntésében látja a kiutat. Itt jön a képbe az a “száműzött” kis csapat, amelyik egyik oldalra sem sorolja magát. Felvilágosultabbnak tartja magát mint az egyszeri Fidesz-birka, mert tudja, hogy háború lesz, de szerinte mindenki zsidó. Bármit is tegyen a kormány vagy az ellenzék az nem jó, bármit is próbáljon a Jobbik vagy a nemzeti oldal az csak rossz. A feladás, a háború utáni vágy, a rendszer vége és egy teljesen új kezdet, egy új esély, egy tiszta lap eljövetelét látják, várják, imádkoznak érte. Csípőből elutasítanak mindent ami a változás felé mutat, nekik a kiút csak egy új, a hamvakon felépülő világrend lehet. El kell szomorítsam őket, abban sem lenne több esélyük mint most...
Olyanok mint a futballhuligánok, minden pici történésre háborút kiáltanak. Ám míg a foci drukker legalább felborít egy kukát, hadat üzenvén a rendszernek és a győztes/vesztes csapat drukkereinek, addig a perifériára került anarchista csak ül és szidja mindazt ami a békés változásért küzd. Nekik nem üdvözítőek a nemzeti oldal törekvései, mert az meg akarja akadályozni, hogy a jelenlegi rendszer magába dőljön és káosz, anarchia, vérengzések alakuljanak ki. Nekik pedig pont az kell, hogy senki ne kérdezze kik voltak, milyen hibákat követtek el és hogyan mentek tönkre. Újra egyenlő esélyeket akarnak, gyakorlatilag újra akarnak születni az emberiséggel együtt.
Érdekes rendszere alakult ki a hazai közéletnek. Bolyongjon is bárhol az illető, csalódottságában a nemzeti oldalon még kiköthet, új erőre kapva harcolhat a igazságért. Azonban a nemzeti oldal a végső állomás számára. Aki onnan kiírja magát, nincs visszaút a narancsos elvtársakhoz, nem vezet másfelé sem “útelágazódásoság” onnan csak a pöcegödör marad, az úttalan csőcselék, a céltalan rombolók, a háborús rambók és kárörvendő paprikajancsik földje. Itt aztán vannak királyok, de királykodók még inkább. Van pár Napóleon, de még több Münchausen báró. Ez a sötét oldala az országnak, a végtermék, ami nem volt képes integrálódni a változás, a változni akarás kalandos természetébe.
Számuk nem jelentős, de számolni kell velük. Erősen (Eszesen) fogyatkoznak és az általuk olyannyira imádott háború késlekedése miatt még többen fogják kipucolni a spájzból a befőtteket, hogy odaférjenek a rúdhoz ahol egykor kolbászok lógtak. Egy egész emberiséget érintő vérontás árán kívánni maguknak egy új kezdetet, mert valahol (mindig) elrontották, ez nem is érdemel igazán hozzáfűzést. Számukra legközelebb fonó gyakorlatokat fogok bemutatni.
Szebb jövőt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése